Először is, remélem, hogy aki csak teheti, a szabadban tartózkodik :)
Annyira gyönyörű idő van, hogy még nekem sincs rossz kedvem, egyszerűen bármi történik is, mosolygok egész nap. Meleg van, süt a nap, illatoznak a virágok, csicseregnek a madárkák. Most csak azért ülök itt és írom a blogom, mert Zsófi alszik. Amint felébredt, már megyünk is vissza a kertbe.
Tegnap este különleges eseményekben volt részem.
Kezdődött az egész ott, hogy Zsófi mellém szegődött az ágyba és ahogyan én szoktam krémezni az arcom, most ő kente nagy bőszen az arcomra, a mellkasomra. Nagyon élvezte én meg persze lelkesen köszöngettem minden kis fáradozását. Olyan békés volt minden.
Aztán egyszer csak Zsófi kerek perec lekevert nekem egy pofont. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy soha nem pofozta meg egyikünk sem a gyereket, és az apjával sem szoktunk verekedni :D
Ekkor még csak szóltam, hogy ez fáj anyának stb. Zsófi röhögött és elkezdett módszeresen elgyepálni.
Rászóltam, mérges arcot vágtam, rácsaptam a kezére. Csak röhögött akármit csináltam.
Aztán közöltem vele, hogy ha még egyszer megüt, kimegyek a szobából. Röhögött, megütött én kimentem.
Fél órát gubbasztottam a másik szobában, ezalatt a gyermekem egyetlen egyszer még csak meg sem említette, hogy merre vagyok. Még a végén én éreztem magam rosszul, mikor halkan benyitottam hozzájuk és megkérdeztem visszajöhetek-e.
Mázlim volt, mert Zsófi a fél óra alatt elfelejtette a pofoszkodást, de hát hihetetlen, hogy úgy éreztem magam, mint egy rossz gyerek, akik büntetésben van :D
Az éjszakáink mostanában elég jól telnek ( kopp kopp ), beállt egy szuper napirend végre, ami már két hete működik, és nagyon élvezzük.
Úgyhogy amíg Zsófi alszik, futok gyorsan odarakom Apának az ebédet, ami igazából neki vacsora, aztán kiköltözünk a kertbe :)
Legyen Mindenkinek Csodaszép Napja!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése